2014. június 29., vasárnap

51. rész

- Azthiszem én most mégse szeretnék forró csokit - mondtam.
- De Liz eddig akartál - mondta Lissa.
- Tudom, de eszembejutott, hogy van egy kis elintézni valóm - válaszoltam.
- Rendben. Menjük Lis - mondta Mia.
Elindultam a folyosó másik írányába. Nem tudtam kihez forduljak. A suliba csak 2 őrzőjár Alexa és Beni és egyikkel se vagyok igazán jóba. Amikor felértem a második emeletre megláttam Benit pár barátja társaságàban.
- Na hajrá Liz, megtudod csinálni, máskor is mentél már hozzá - gondoltam magamban. Félve odamentem hozzájuk, Beni már akkor észrevette, hogy odamegyek mikor még csak bátorságot gyűjtöttem a folyosó végén.
- Hello Elizabeth - köszönt Beni mikor odaértem.
- Öö..Szia - mondtam.
- Minek köszönhetjük, ezt a nem kivánatos megtiszteltetést? - kérdezte fanyarul.
- Beszélni akartam veled valamiről - mondtam zavartan.
- Hajrá, akkor bökd ki - mondta.
- Előttük nem lehet. Arról van szó, ami csak pár emberre tartozik - mondtam és próbáltam célozgatni az őrzőkre. Beni nehezen, hisz beletelt egy kis időbe mire felfogta mit akarok vagy mire célzok.
- Matt, James - keressétek meg Lexát, majd utánatok megyek én is - mondta a barátainak.
Matt és James szó nélkül elindultak jobbra, arra amerre az udvarra lehet lemenni.
- Mit akarsz? - kérdezte
- Kedvesebben nem lehetne? - kérdeztem vissza.
- Veled? Bocs, de nem. Mit képzelsz magadról? Eldobsz minket, majd rólunk akarsz beszélgetni? - emelte fel a hangját Beni.
- Én..én láttam a farkasom, az iskolában - böktem ki.

- Mi? - kérdezte értetlenül.
- Azt mondta, hogy szükségetek van rám, majd egyszerűen eltűnt és újra a valóságba voltam - mondta a múltba révedve.
- Liz a farkasod és a többi őrző állata nem jön elő nyílvánosság előtt, mert kárt tehetnek magukban - mondta idegesen.
- Várj, baja eshet, mert megjelent előttem? - kérdeztem vissza.
- Igen. Azonnal beszélnem kell Lexa anyukájával. Neki tudnia kell mi történhetett és mit akart üzenni neked - mondta Beni.
- Aha. Én addig mit csinálok? - húztam fel a szemöldököm.
- Itt maradsz és megprobálsz nem gondot okozni - mondta.
- Haha, igazi humorherold vagy. Na jó mégsem - sarkon fordultam és ott hagytam.
Amíg mentem vissza az osztályom felé, csak azon kattogott az agyam, hogy mi történhet a farkasommal. Miért van rám szüksége? Mi fenyeget minket? A legfontosabb kérdés persze, hogy milyen baja eshetett. Nem tudtam, hogy hívjam elő vagy, hogyan lépjek vele kapcsolatba. Egyszer se probáltam és ekkor döbbentem rá valamire. Ő mindig itt van, ha kell, de én soha nem voltam ott mellette.
- Lizi - kiabált valaki. A hang ismerős volt, de kizárt, hogy ő lenne az - gondoltam magamba, de mikor megfordultam. Nem várt emberek kerültek a szemem elé.
- Sziasztok - mondtam értetlenül és zavartam. A köszönésem és a zavarom a szemem előtt álló Kristófnak és Vanessának szóltak.
- Ne értetlenkedj. Családtag vagyok és a nagyid temetése miatt vagyok itt. Kristóf meg azért, hogy lássa jól- e vagy - ecsetelte Nessa.
- Elizabeth - kiabált Beni.
Majd pár másodperc leforgása alatt odaért.
- Ohh Hello - mondta Nessiéknek.
- Te a pasija vagy? - kérdezte Ness.
- Nem, de talán egyszer még az is előfordulhat - mondta, majd rám kacsintott. Én teljesen összezavarodtam úgyhogy csak csendben figyeltem az eseményeket.
- Liz mennünk kell most - mondta.
- Öö oké - mondtam - Sziasztok - fordultam Kristófék felé.
- Mi történt? - kérdeztem, ahogy elhaladtunk az embertömegek előtt.
- Megjelent Ever - mondta.
- Az ki? - kérdeztem.
- Az én lényem - mondta halkak - most már biztos, hogy van valami baj - folytatta elcsukló hangon.

2014. június 27., péntek

50. rész

Kirsten tanárnő történelem órát tartott nekünk és az első felelő Linda volt, vagyis lett volna, de nem tanult.
- Kirsten tanárnő: a kővetkező felelő az lesz, akinél a napló kinyílik.
- Nem tanultam - szólt közbe Kornél.
- Még nem szólítottalak - szúrta le a tanárnő. - a következő felelő: a 12-tes számmal Kornél.
Mindenki dőlt a röhögéstől. - - Kornél kijönnél felelni? - mosolygott a tanárnő.
- Nem tanultam - mondta unottan Kornél.
- Rendben, egyes - mondta Kirsten.
- Benji? - szólította meg a tanárnő.
- Tessék? - kérdezett vissza Benji.
- Kijönnél?
- Tessèk beírni az egyest fáradt vagyok - válaszolta.
- Rebeka, te felelesz - mondta a tanárnő.
Senki nem válaszolt. A tanárnő körbenézett, de nem találta Rebit és Biát.
- Ki a hetes? - kérdezte Kirsten tanárnő.
- Az én lennék - emelte fel a kezét Denis.
- Jelents -parancsolta a tanárnő.
- Osztály vigyázz. Tanárnőnek Tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 18. Ebből jelen vagyunk 17-en. Hiányzik Lelkes Hanna.
- Hol van Rebeka és Bia? - fordult Denishez Kirsten tanárnő.
- I don't know - vakarta a fejét Denis.
Majd Ricsi kinyitotta a szekrényt és előbújt Bia és Rebeka.
- Kilencedikesek. Az agyamra mentek. Mindenki vegyen elő egy papírt.
- Origamizunk? - kérdezte Krissi.
- Igen, egy dolgozatot - mondta Kirsten tanárnő.
Mindenki elővett egy lapot.
- A kérdések:
1. Kiket hódítottak meg a dórok?
2. A hagyomány szerint mikortól rendezik meg az olimpiai játékokat és hány évente?
3. Van olyan alkalom mikor szigorúan fegyverszünet van a Görög államok között?
4. Mi az amit még tudsz a spártai katona államról?
- Ennyi -mondta a tanárnő.
- Ez csak 4, mennyit kell tudni a ketteshez? - kérdezte Benji.
- 3-mat - válaszolta a tanárnő.
A tanárnő vissza ült a tanári asztalhoz és átlapozta a naplót, meg írt valamit. Én gyorsan válaszoltam a kérdésekre, majd egy papírlapra felírtam a válaszokat. Dávid segélykérően nézett és megprobáltam kitalálni, hogyan juttassam el neki is a válaszokat.
Majd kitaláltam, hogy lefotózom és elküldöm neki facebookon. Dávid elterelte a tanár figyelmét, hogy ne vegye észre, majd elküldtem neki a válaszokat.
- 10 percetek van - fordult az osztályhoz. Benjiék gyorsan lemásolták a lapról a válaszokat és előre adták.
- Tanárnő. A fiúk puskáznak - árulta be őket Alexa.
- Lexa, szedd be a dolgozatokat. - parancsolta a Kirsten.
Az óra további része csendben telt, páran gyilkos pillantásokat vetettek Lexa felé, de ő nem törődött velük.
- A mai órát ezzel befejezném - mondta a tanárnő és kiviharzott a teremből, mint egy hurrikán. Találó a beceneve: Hurrikán Kirsten és különböző formája.
- Te normális vagy? - kérdezte Linda Alexát.
Sebi pedig megdobta egy galacsinnal.
- Majd ha nem ettől kértek segítséget, nem köplek be - mondta, majd kiment a teremből. A többiek csendben voltak én pedig leültem a helyemre és olvastam a vámpírnaplók 1 részét. Mia és Lissa odajöttek hozzám a szünetbe, hisz ők pár napja átkerültek a 9/n -be, ami nyelvi osztály. Ők a legjobb barátnőim, akik mindig mellettem vannak. Elmeséltem nekik mi történt az órán és Mia kitalálta, hogy vegyünk forró csokit, mert az mindent megold.
Mikor kimentem a folyosóra, hirtelen elkezdtem fázni, a fogaim reszkettek és fura érzésem támadt, szavakkal le se szabad írni. Utoljára akkor éreztem ezt mikor mama meghalt. A szemem hirtelen megvilágította valami, majd egy farkas alakzata rajzolódott ki.

 A farkas annyit mondott szükségük van rád, majd eltűnt.
- Liz, Liz - szólítgatott Lissa és Mia.
- Öö, jól vagyok - mondtam zavartan.

2014. június 14., szombat

49. rész :)

Nem akartam gyenge lenni, valahogy mégis az lettem, de Beni annyira érzéketlen volt. A folyosón nagy volt a nyüzsgés, de mindenki csak a kirohanásomat figyelte. Beszaladtam a lány wc-be és megprobáltam lenyugtatni magam. Azt szajkoztam magamnak, hogy talán sikerül, talán túl élem és kibírom. Mindig erősnek akartam látszani, hogy mindenki büszke legyen rám és most ez is fog történni. Erős leszek, ma, holnap és örökké. Kimentem a wc-ből, majd megmostam az arcom, hogy senki ne lássa azt, hogy sírtam. A sminket majd megoldom máskor - gondoltam magamban. Visszaindultam a terembe, a folyosó már elcsendesedet, csak a cipő csapódását lehetett hallani. Odaértem a teremhez és mélylevegőt vettem, majd bekopogtam. Benyitottam a terembe és elnézést kértem Lesznon tanár úrtól a késésért.
- Foglalj helyet Elizabeth. Na akkor hol is tartottunk? - kérdezte a többieket.
Leültem a helyemre és csak halkan figyeltem az eseményeket. Egyszer sem szólaltam meg, hisz fogalmam sincs hol tartottunk. Jegyzeteltem, amit Lesznon Tanár úr diktál, majd az óra végén kimentem megkeresni Benjamint.
Benit az első emeleten találtam meg, a biosz szertár előtt beszélgetett a haverjaival.
- Sziasztok - léptem oda hozzájuk.
- Hello Liz. Minek köszönhetem a megjelenésed? - fordult hozzám Beni.
- Ühm. Nem is tudom. Várj hagy gondolkodjam. Ja igen, talán mivel bunkó, paraszt voltál. Azt hiszed tied az iskola, mert "hiperszuper" menő vagy? Akkor most jól figyelj. Én nem tartozom a rajongóid közé, úgy, hogy fogd vissza
magad. Értve? - mondtam és kérdeztem szigorú hangon, majd elfordultam és visszaindultam az osztályterem felé. A pletyka gyorsan terjedt arról, hogy beolvastam Benjaminnak. Tényleg olyan, mintha Ő lenne itt a sérthetetlen királyfi. Mia és Lissa a padomnál vártak. Most is mellettem voltak és én majdnem lecseréltem őket, ez miatt voltam a legdühösebb magamra.
- Liz. Te komolyan kiosztottad Benit? - kérdezte kigubbadt szemekkel Mia.
- Igen - mondtam.
- Hű - nyögte ki Lissa.
- Na, csajok. Nem olyan nagy dolog. Csak annyit mondtam neki, hogy figyeljen oda kivel, hogy viselkedik - mondtam nyugodtan.
- Te csitri - kiabált rám Lexa.
- Mit mondtál? - kérdezte Mia.
- Nem nektek szóltam, hanem a csitrinek mellettetek. Ugye tudod, hogy a mai balhéd miatt ránk többet nem számíthasz - kiabálta.
- Rendben. Szia - zártam le.
- Beképzelt fruska - mondta, majd lelépett.
Szemek szegeződtek rám meg arra a pontra, ahol eddig Lexa állt. A levegő továbbra is megfagyott a terembe, de nem értettem miért, aztán rájöttem. Lexa az osztály királynője, én pedig csak egy lány. Ekkor jutott eszembe..magyar lány vagyok. Különlegesebb, mint ők. Előkotortam a telefonom, majd bekapcsoltam egy zenét.

' veled érzem minden szép lesz, mert hidd el nekem szánt az ég.
Bármerre sodor az élet mindig hozzád húz a szív.."

Kezdtem el énekelni az énekessel. Néha rám néztek. Páran probáltak rájönni miről szól a zene, de hát ez nem angol szövegű, hanem magyar, így nehezebben is értik. Én pedig nem foglalkoztam a suttogokkal,
csak egyszerűen tovább dudoltam a dalt.
- Üljetek a helyetekre. Elizabeth fejezd be az éneklést - jött be a terembe Kriston tanár nő.
Leültem, a már egyszemélyes helyemre, mivel mellettem Lexa ült, de nem akarok mellette lenni. Most előszőr nézem végig a termet. Halványzöld színű, virágok vannak a szekrényeken és felszerelve a falra. Olyan hangulatos az egész. A terembe, ha jól számoltam 18-an vagyunk. A padokba kettesével ülünk és három sorba van rendezve. Én a középső sor harmadik padjában ülök és Hanna lesz a padtársam.

ÜLÉSREND:

Bal oldalt                     Középen                      Jobb oldalt

Krissi - Émi          Samantha - Jenny            Dávid - Lucas
Bia - Linda              Rebeka - Denis              Kornél - Sebi
Ricsi - Benji               Én - Hanna                   Lexa - Szimi