49. rész :)

Nem akartam gyenge lenni, valahogy mégis az lettem, de Beni annyira érzéketlen volt. A folyosón nagy volt a nyüzsgés, de mindenki csak a kirohanásomat figyelte. Beszaladtam a lány wc-be és megprobáltam lenyugtatni magam. Azt szajkoztam magamnak, hogy talán sikerül, talán túl élem és kibírom. Mindig erősnek akartam látszani, hogy mindenki büszke legyen rám és most ez is fog történni. Erős leszek, ma, holnap és örökké. Kimentem a wc-ből, majd megmostam az arcom, hogy senki ne lássa azt, hogy sírtam. A sminket majd megoldom máskor - gondoltam magamban. Visszaindultam a terembe, a folyosó már elcsendesedet, csak a cipő csapódását lehetett hallani. Odaértem a teremhez és mélylevegőt vettem, majd bekopogtam. Benyitottam a terembe és elnézést kértem Lesznon tanár úrtól a késésért.
- Foglalj helyet Elizabeth. Na akkor hol is tartottunk? - kérdezte a többieket.
Leültem a helyemre és csak halkan figyeltem az eseményeket. Egyszer sem szólaltam meg, hisz fogalmam sincs hol tartottunk. Jegyzeteltem, amit Lesznon Tanár úr diktál, majd az óra végén kimentem megkeresni Benjamint.
Benit az első emeleten találtam meg, a biosz szertár előtt beszélgetett a haverjaival.
- Sziasztok - léptem oda hozzájuk.
- Hello Liz. Minek köszönhetem a megjelenésed? - fordult hozzám Beni.
- Ühm. Nem is tudom. Várj hagy gondolkodjam. Ja igen, talán mivel bunkó, paraszt voltál. Azt hiszed tied az iskola, mert "hiperszuper" menő vagy? Akkor most jól figyelj. Én nem tartozom a rajongóid közé, úgy, hogy fogd vissza
magad. Értve? - mondtam és kérdeztem szigorú hangon, majd elfordultam és visszaindultam az osztályterem felé. A pletyka gyorsan terjedt arról, hogy beolvastam Benjaminnak. Tényleg olyan, mintha Ő lenne itt a sérthetetlen királyfi. Mia és Lissa a padomnál vártak. Most is mellettem voltak és én majdnem lecseréltem őket, ez miatt voltam a legdühösebb magamra.
- Liz. Te komolyan kiosztottad Benit? - kérdezte kigubbadt szemekkel Mia.
- Igen - mondtam.
- Hű - nyögte ki Lissa.
- Na, csajok. Nem olyan nagy dolog. Csak annyit mondtam neki, hogy figyeljen oda kivel, hogy viselkedik - mondtam nyugodtan.
- Te csitri - kiabált rám Lexa.
- Mit mondtál? - kérdezte Mia.
- Nem nektek szóltam, hanem a csitrinek mellettetek. Ugye tudod, hogy a mai balhéd miatt ránk többet nem számíthasz - kiabálta.
- Rendben. Szia - zártam le.
- Beképzelt fruska - mondta, majd lelépett.
Szemek szegeződtek rám meg arra a pontra, ahol eddig Lexa állt. A levegő továbbra is megfagyott a terembe, de nem értettem miért, aztán rájöttem. Lexa az osztály királynője, én pedig csak egy lány. Ekkor jutott eszembe..magyar lány vagyok. Különlegesebb, mint ők. Előkotortam a telefonom, majd bekapcsoltam egy zenét.

' veled érzem minden szép lesz, mert hidd el nekem szánt az ég.
Bármerre sodor az élet mindig hozzád húz a szív.."

Kezdtem el énekelni az énekessel. Néha rám néztek. Páran probáltak rájönni miről szól a zene, de hát ez nem angol szövegű, hanem magyar, így nehezebben is értik. Én pedig nem foglalkoztam a suttogokkal,
csak egyszerűen tovább dudoltam a dalt.
- Üljetek a helyetekre. Elizabeth fejezd be az éneklést - jött be a terembe Kriston tanár nő.
Leültem, a már egyszemélyes helyemre, mivel mellettem Lexa ült, de nem akarok mellette lenni. Most előszőr nézem végig a termet. Halványzöld színű, virágok vannak a szekrényeken és felszerelve a falra. Olyan hangulatos az egész. A terembe, ha jól számoltam 18-an vagyunk. A padokba kettesével ülünk és három sorba van rendezve. Én a középső sor harmadik padjában ülök és Hanna lesz a padtársam.

ÜLÉSREND:

Bal oldalt                     Középen                      Jobb oldalt

Krissi - Émi          Samantha - Jenny            Dávid - Lucas

Bia - Linda              Rebeka - Denis              Kornél - Sebi

Ricsi - Benji               Én - Hanna                   Lexa - Szimi