53. rész

- Hogy mi? - kérdeztem értetlenül -Nekem nincs iker tesóm. Csak 2 nagyobb tesom. Tudod, akik ikrek, de csak ők a tesóim.
- Elizabeth nyugodj meg - probált apa nyugtatni.
- Nem. Nem és nem. Ő nem a testvérem. Van két tesóm és csak ők a testvéreim - kiabáltam, majd kiszaladtam a lakásból.
A park felé vettem az írányt és nem tudtam kivel beszéljek. Egy ideje senkivel nem tudtam őszintén beszélni, ezért felhívtam Minniet, a nővérem.
- Halo - szólt bele Minnie.
- Én vagyok - szipogtam.
- Húgi, mi a baj? - kérdezte riadtan.
- Apa idehozott valami lányt, akiről azt állítja, hogy a tesóm, de ez nem igaz. Nekem ti vagytok a testvéreim - zokogtam el magam.
- Azta..mi úgy tudtuk Em meghalt, ez most sokként ért. Beszélünk anyával. Megoldjuk Liz. Csak nyugodj meg - mondta Minnie.
- Nem megy - dadogtam.
- Ott tudsz ma aludni valakinél? - kérdezte.
- Nem. Egy barátom sincs. Magamra maradtam - mondtam szomorúan.
- Hazajössz. Beszélek anyuval. A testvérem vagy. Nem lehetsz boldogtalan - mondta Min - Most mennem kell. Szia.
- Szia - mondtam, de már csak a néma telefonnak.
Össze-vissza sétáltam. Mivel nem ismertem a környéket csak úgy mentem a semmibe. Nem gondoltam bele mi lesz, ha nem találom, majd a visszavezető utat vagy, ha valaki megtámad az utcán, hisz nem is ezzel voltam elfoglalva. Betértem egy kisebb utcába, hogy ne a főúton legyek szem előtt. Az egyik házban hirtelen felkapcsolodott a villany és valaki kijött az ajtón, majd felémfordult.
- te őrző vagy? - kérdezte a fiú.
- Igen - dadogtam.
- Gyere be, azonnal - parancsolta.
A lábaim maguktól mentek. Nem éreztem magam veszélybe, amíg ezt nem mondta. Amikor beléptem a lakásba meglepődtem. Nem erre számítottam. Olyan volt, mint egy rendes lakás. Világos, tiszta, rendezett. A fiú barna hajú, barna szemű és kidolgozott volt a teste vagy csak kicsi volt rá a polója. Nem tudtam eldönteni.
- Mit keresel itt? - követelt választ a fiú.
- Neked is szia - mondtam.
- Ne játszadozz. Ti nem lehettek itt, ha erre valaki rájön akkor meghalsz - mondta idegesen.
- Fogalmam sincs hol vagyok és azt se, hogy miért halnék meg - mondtam szaggatottan.
- Te új vagy? - kérdezte.
- Azthiszem erre mondják, hogy telitalálat - válaszoltam.
- Remek. Akkor ki kell menekíteni téged innen - mondta halkan - védőbűbáj kell a házra, hogy ne érezzenek meg téged.
- Kik? - kérdeztem.
- Majd beavatlak, de nem ez az elsődleges - hadarta, majd odament az ajtóhoz és elkezdett egy latin szöveget mondani.:
Protego
- Ennyi? - kérdeztem zavartan.
- Mindenhol el kell mondani. Ablak , ajtó, kémény stb, mindenhol, ahol be lehet jönni a lakásba - mondta gyorsan.
A fiú minden egyes helyen elmondta, feszültnek látszott mégis úgy tűnt tudja mit csinál. Mikor befejezte bementünk a nappalijába, ami tengerkék színben pompázott, fehér bútorokkal és szekrényekkel.
- Hogy hívnak? - kérdezte a fiú.
- Elizabeth. Elizabeth Clar. Téged kedves vagy kedvetlen idegen? - kérdeztem vissza.
- Matt Raynolds - mondta - eltévedtél?
- Azthiszem. Igazából nem ismerem a környéket - válaszoltam.
Matt felállt és a könyvespolchoz ment. Elkezdett keresgélni, majd kihúzott egy nagy barna könyvet.
- Elmesélek neked egy történetet - mondta.
Meglepődtem, nem tudtam mit mondjak és csak egy " Rendben " csúszott ki a számon.
- Valamikor az 1100-as években élt egy varázsló fiú, aki a sötét mágiának szentelte minden egyes percét. Senki nem tudtam és senki nem is aggódott, majd a fiú elkezdett felcseperedni és használni a mágiát. Szülei hiába tiltották, ő még többet tanult tőle. Egy idő után új terve támadt, ami az volt, hogy elfoglalja a világot. Az édesanyja a fia végett megalapította a 12 őrző rend és a 12 boszorkány rendet. Muszáj volt megállítania a fiát, ezért az őrzők erőt kaptak állatok formájába és a boszorkák meg erőt, de egyre többen haltak meg és a boszorkányok megijedtek. Sokan kezdtek átállni a sötétséghez és az őrzők magukra maradtak. Néha még találkozni jó boszorkánnyal, aki megvèdi őket, de ez kihaló ágban van - fejezte be.
- Nem volt túl részletes - húztam a számat.
- De megértetted. Nem? - mosolyodott el.
- Aha. Boszi vagy - mondtam könnyedén.
- Fél boszi. Egy őrző és egy boszi házasságából - ecsetelte.