10.rész

Csak álltam. Nem foglalkoztam és nem is figyeltem senkire. Nem értettem mi történik körülöttem. A mély gondolkodásból Bettina " ébresztett " fel. Ismert. Tudta min gondolkodok, de segíteni ő se tudott.
- ha ezek ketten a táborba összeszürték a levet akkor kitudja, hogy mióta vannak együtt. Lehetetlen, hogy csak 1 hónapja. - elmélkedett Tina.
- A barátnője voltam, a legjobb, mégse vettem észre semmit. Mégse tudtam semmiről. Jó színészek és jól is titkolták. - mondtam.
- Liz ne foglalkozz velük! Neked ott van Kristóf, én és Máté. - mondta Tina.
- Máté? Mátéval alig beszélek.
- Tudom, de mivel az én barátom, ezért bármikor számíthatsz rá. - mondta.
- Köszönöm Tin. - mondtam mosolyogva.
Utolértük a többieket és a hotelnél meg leszakadtunk róluk. Kristóf már várt és én semmi mást nem akartam csak megölelni és elfelejteni mindent. Mindent..Vanessát, Vencelt, a sulit és a világot. Kiakartam zárni őket és csak vele akartam foglalkozni, de mivel látta rajtam, hogy kiborultam elkellett mesélni mindent.
- Liz. Olyan lett már az életed, mint egy argentin szappanopera - nevetett Kristóf.
- kösz. - mondtam
- Nyugi. Csak vicceltem. Liz mit szólnál, ha visszamennék veled Pestre? - kérdezte komolyan.
-De miért vagy hogy vagy..- kerestem szavakat, de nem találtam. Ez hirtelen jött és nem voltam rá felkészülve.
- Miattad! Felülnék egy repülőre és visszamennék Pestre. - mondta Kristóf.
- Mi lesz anyukáddal ès a testvéreiddel? - kérdeztem.
- Az ami apuval. Felfogja, hogy egy kis időre elmegyek. Most meg apámnál leszek. - mondta mosolyogva.
- Kristóf..nagyon szeretlek. - öleltem meg és probáltam elfojtani a könnyeimet.
- Én is szeretlek Liz.- mondta, majd megcsókolt.
Egésznapot együtt töltöttük vagyis ami maradt. Elmentünk a vidámparkba és megmutatta a Real Madrid stadionját is.

 Olyan boldog voltam vele, mint régen és ez jól esett. Este hazakísért. Tináék az ajtónál vártak. Igen Tina még kicsit félt egy újabb padlóra zuhanástól.
- Tina én annyira boldog vagyok. - fogtam meg a kezét és ugráltam.
- Liz. Liz állj már le - mondta - holnap úgyis hazamegyünk és Kristóf ittmarad. - mondta Tinuss.
- Nem. Hazajön velem. - mondtam mosolyogva.
- Igen? Hova? A nagyszüleihez? Az apja új életet kezdett Kristófék nélkül.