Rántott hús, Rizi-bizi, meg tavaszi saláta volt a vacsora. Rachel ma kitett magáért és végre nem Pizza az ebéd meg a vacsora. Fura lesz megszokni. Vacsi után olyan 9 körül megkértem aput, hogy olvason fel nekem. Kicsit furán nézett rám. Megfogta a homlokom nem e vagyok lázas. Mondtam, hogy nincs semmibaj csak hiányoznak az apa-lánya napok/percek/esték és megtaláltam Andersen meséik mesekönyvet. Apa kiválasztotta : Az olomkatona cimű mesét én magamhoz vettem Bubut a plüssmacimat és mire apa befejezte elaludtam. Ma reggel olyan frissen és üdén ébredtem, olyan..olyan gondtalanul. Lementem a lépcsőn Rachel már készített reggelit, apa az asztalnál ült és kávét ivott meg újságot olvasott. Szokatlan így lejönni reggel.
- jó reggelt tündérem. - köszönt apa.
- jó reggelt.- mondtam.
- hívott a nagyi. - mondta mosolyogva.
- mikoor? - kérdeztem mosolyogva.
- úgy 15 perce. Szeretné tudni, hogy mikor szeretnél kimenni Madridba és , hogy szeretnél - e most is önkénteskedni a menhelyen?
- igen szeretnék. - mosolyogtam , és apa nyakába ugrottam, aki majdnem kiborította a kávét. Ennél jobban nem is indulhatott volna a reggelem.
- Liz, ha szeretnél holnap rendezhetünk csajos napot. Úgyis szombat, ráérek, remélem te is. - mondta Rachel.
- Persze, de ugye Vanessza nem jön? - kérdeztem félve.
- nem. - mondta mosolyogva.
- benne vagyok, de most sietnem kell. Sziasztok. - mondtam.
- Szia Lizu. - mondta apa.
Fura volt egyedül suliba menni. Mintha mindenki hanyagolt volna. Ennyire utálnának, de most nem csináltam semmit.
- ez egyre viccesebb lesz. Komolyan Liz , az életedből drámát lehetne írni. - mondta Vanessa.
- Most ne szólogass be kérlek. - néztem rá könyörgő szemekkel.
Elindultam feléjük.
- Liz ne. - mondta Vanessa.
- Mert? Ott a barátom. Az én barátom és nem hagyom , hogy az a fruska elvegye. - mondtam.
- De erre van egy másik megoldás is. - mondta Vanessa.
- Várj.. te segíteni akarsz nekem? - kérdeztem.
- Persze. Hisz rokonok leszünk.- mondta - na figyelj. Menjünk a másik oldalra és menj el mellettük köszönés nélkül, úgy, hogy Kristóf lássa. - mondta.
- Ez bevállhat? - kérdeztem.
- Ha szeret akkor utánad megy, hogy megtudja mi a baj.-mondta.
Nem tudtam mi legyen, ha letámadom az se megoldás, szóval belementem. Megkerültük a sulit és a másik oldalon jöttem befelé. Éreztem magamon Kristóf pillantását, majd felmentem a lépcsőn, de Kristóf nem jött utánam. Bementem az ajtón majd kinéztem az ablakon és láttam, hogy a többiekkel nevetgél.
- Vanessa ez nem vált be. - mondtam.
- Ne aggodj. Nincs még vége a napnak. Mégcsak most mentél el mellette. Mindjárt idejön. Nézd el is indult. - mondta Vanessa.
- de vele jön. Nem pedig egyedül. - mondtam.
- Szia Liz. - köszönt Kristóf, majd megölelt és puszit nyomott az arcomra. - beszeretnék mutatni valakit
- Sziaa.- mondtam vigyorogva. - kit?
- ő itt Sófia. A volt barátnőm. Ebbe a tanèvbe cserediák lesz. - mondta.
- Értem. - mondtam. - Szia Sofía , én Elizabeth vagyok. Üdv nàlunk. - mondtam kedvesen.
- Szia.- mondta Sofía.
Majd sarkon fordult és elment.
- Mintha utálna.- mondtam.
- Még mindig szeret és azt hiszi miattad nem vagyok vele. - mondta Kristóf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése