35.rész

- Szóval itt fogsz lakni? - kérdezte Lucas.
- Igen, azthiszem. - mondtam bizonytalanul.
- Hé ne legyél félénk. Jössz velünk ma fagyizni? - kérdezte Ricsi.
- Velünk? - kérdeztem.- ki tartozik bele a velünkbe?
- Mia, Lissa, Dávid, Lucas meg én. - mondta Ricsi.
- Meg Kornél és Benji. - javította ki Lucas.
- Hát rendben. Benne vagyok. - mondtam.
- SZUUPEER! - mondta Mia.
megszólalt a csengő. Ránéztem az órára, de csak 7:45 volt rajta. Nem értettem, itt ilyenkor kezdünk. Lissa látta, hogy összevagyok zavarodva.
- Ez egy figyelmeztető csengő. - mondta Lissa.
- Akkor nem kellene mennünk? - kérdeztem értetlenül.
- De. Csak megvárjuk Sebit és Jennyt. - mondta Dávid.
- Ők kik? - kérdeztem.
- ikrek. Amugy az osztálytársaink. - mondta Ricsi.
- Jenny meg Dávid szerelme. - nevetett fel Lucas.
- Te barom. *bokszolt bele Lucas vállába* Ez titok. Még az kellene, hogy megtudja. - dühöngött Dávid.
Mi pedig hangosan felnevettünk.
- Nézd ott jönnek. - mutatott Lucas két alak felé.
- Nem illik mutogatni. - mondta valaki.
- Neked is szia Lexa. - mondta Lucas.
- Te ki vagy? - fordult hozzám Lexa.
- Liz vagyok, akarom mondani Elizabeth. - mondtam bizonytalanul.
- Vicces, még a nevedbe se vagy biztos. - mondta barátságtalanul.
- Ne piszkáld már. Új lány. - mondta Mia.
- Ez még nem menti fel, hogy félénk legyen. - mondta Lexa. Mesélj magadról. Hol laksz? Hobbi? Èrdeklődési kör? - fordult vissza hozzám.
- Sziasztok.- zavarta meg a számonkérést Jenny.
- Hello. - mondta Ricsi.
- Szia. Elizabeth vagyok. Az új osztálytársatok. - mondtam mosolyogva.
Gondoltam így elterelhetem a témát, tévedtem...
- Akit éppen kihallgatok. Ne kertelj, válaszolj.- mondta Lexa.
- Rendben. A nagymamámnál lakom jelenleg. Két testvérem van, akik szintén ikrek mint ti.- fordultam Sebihez és Jennyhez. Laktam egy keveset Miamiba, de Magyarországon éltem születésem óta. - mondtam.
- Van barátod? Szüleidről és a hobbidról nem meséltél.- mondta Lexa.
- Nincs, már nincs barátom.- mondtam és elcsuklott a hangom.
- Lexa hagyd abba..most.- mondta Lissa.
Lexa abbahagyta a kérdés feltevéseket és elhagyta a társaságunkat.
- Jól vagy? - fordult hozzám Jenny.
- Igen, csak picit érzékeny pontom a volt barátom és a volt barátnőim, már ha valamikor is annak vehettük őket.- mondtam.
- Menjünk be.- mondta Ricsi.
Az osztálytermünk a második emeleten volt. A folyosó legtávolabbi végén. Mikor bementünk a tanárnő már az asztalánál ült.
- Elkéstek. - mondta a nő, mikor bementünk.
A teremben nem voltak sokan, gondolom lebetegettek vagy csak lógnak.
- Ön kicsoda? - kérdezte tőlem a szemüveges nő.
- Elizabet, Elizabeth Clar vagyok asszonyom.- mondta.
- Oh igen. A gazdag pasi lánya. Az apjához nem fiatal az a fruska akivel beíratta magát?-kérdezte.
- Szerintem nincs semmi köze az apám és Rachel kapcsolatához, de megnyugtatom nagyon kedves és barátságos lány. - mondtam határozottan.
A nő pár percig engem nézett, majd kinyitotta a száját:
- Ülj le Lexa mellé. - mondta és egy gonosz vigyor jelent meg az arcán.
- Mi? - kiálltott fel Lexa. - ide nem ülhet. - csapott rá az asztalra, ezzel nyomatékosítva ellenszenvét.
- Mellém le tud ülni Elizabeth.- mondta Jenny.
- Lényegtelen hova ül. Csak ne zavarja tovább az órát vagy feleltetem. - mondta a tanár nő.
Én pedig helyet foglaltam Jenny mellett. Mikor leültem egy cetlit tolt oda hozzám, ezzel a felírattal: Szép volt