38. rész

Mama nyitott ajtót. Illedelmesen köszöntötte Alexát és az édesanyukáját. Megfogtam a táskám és siettem le, nem akartam, hogy baj legyen és rám kelljen várni, főleg, hogy Lexa figyelmeztetett arra, hogy nem szeret várni.
- Jó estét asszonyom. - fordultam Lexa anyukájához elsőnek. - Szia Alexa.- fordultam Lexához.
- Neked is Jó estét Elizabeth. Sokat hallottam már rólad. - mondta Lexa anyukája.
- Köszönöm asszonyom. - mondtam illedelmesen.
- Nyugodtan tegezhetsz, nem vagyok még olyan idős. Júliának hívnak. - mondta Lexa anyukája.
- Anya menjünk már. - nyafogott Lexa.
- Mi megyünk. Viszlát. Szép estét. - köszönt el Lexa anyukája.
- Csókolom. - mondta Lexa.
- Sziaa mama. Vigyázz magadra és, ha baj van hívj fel és azonnal jövök. - öleltem meg mamát.
Lexáék kocsija egy fekete Peugeot volt. Nekem nagyon tetszett. Fél óra alatt értünk Lexáék házához, addig anyukája kérdezgetett.
Lexáék lakása nagyon nagy, az udvaruk hatalmas kertből és medencéből állt. A növények amiket az ajtó felé menet láttam elvarázsoltak, mintha egy másik világban lennék.
Júlia néni megkérte Lexát, hogy vezessen körbe, addig megnézi elkészült-e Margaret a vacsorával.
- Margaret a nővéred? - kérdeztem Lexát.
- Nem. Margaret a szakácsunk. Nekem nincs nővérem csak egy bátyám és egy húgom. - mondta Lexa.
- Ők is itthon vannak? - faggatóztam. Kiváncsi természet vagyok, erről nem tehettem.
- Igen. Ha a szobájukhoz érünk bemutatom őket. - mondta.- nézd itt a fürdőszoba.
A fürdőszobájuk sarokkáddal rendelkezett.
A falat tengerkék színű csempék borították. A fürdőkáddal szemben helyezkedett el egy zuhanyzó. A mellékhelyiség viszont a fürdőszoba mellett volt. Kicsit praktikus, de nem teljesen. Ha pl.valaki beteg ès fürdés közben lesz rosszul akkor nincs a közelbe semmi, ahova kiadhatná magából.
A fürdőszoba után a nappaliba mentünk ahol Emil, Lexa édesapja nézte a televiziót. A nappaliba akvárium is megtalálható volt és nem bírta ki, hogy ne nézzem a halakat.
- Liz gyere. - mondta Lexa.
- Sietek. - mondtam.
Az emeletre mentünk , ami egy hosszú folyosóból állt és azthiszem 5 szobaajtót láttam mikor felértünk. Lexa az egyikbe bekopogott.
Egy lány nyitott ajtót. Barna göndör hajjal rendelkezett. Szeme mogyoróbarna színű és körülbelül 3 éves lehetett. A szobája rózsaszín és kék szìnekből állt.
- Emese beszertném mutatni az egyik barátnőmet. - mondta kedvesen Lexa a kishugának.- Ő itt Elizabeth. - mutatott rám.
Emese rám nézett a nagy szemeivel és nem bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el.
- Szia Emese. - köszöntem neki kedvesen.
- Te is gonosz vagy? - kérdezte. Szemeiben aggodalmat láttam.
- Mesi, Elláék nem gonoszak csak nem szeretnek mindenki. - kiabált rá Lexa.
Emese sírvafakadt és becsapta az ajtót. Ősszeszorult a szívem.
- Menjünk. - mondta Lexa.
- Kik azok az Elláék? - kérdeztem.
- Láttad már őket suliba. Kèt osztálytársam, akik a legjobb barátnőim. - mondta.
- Nem kedvelik Emesét? - kérdeztem.
- Nem szeretik a gyerekeket, gyere ez a bátyám szobája. - mondta Lexa és megállt az egyik ajtónál. Bekopogott. Egy szőkés barna hajú , kék szemű srác nyitott ajtót.
- Szia. - üdvözölte a testvére Lexát, majd hozzám fordult. - Szia szépség Erik vagyok, téged, hogy hívnak? - kérdezte mosolyogva.
- Elizabeth. Elizabeth Clar vagyok. - mondtam.
- Jól van Adonisz csak bemutatni akartam mi megyünk is. - fakadt ki Lexa.
- Épp gitározol, megszeretnéd hallgatni? - kérdezte Erik, aki nem is foglalkozott a húgával.
- Megyünk. - mondta Lexa.
- Majd máskor. Sajnálom. - mondtam és elindultam Lexa után.